A hétvégén olyan szép idő volt, hogy az embernek esze ágában sem volt a kollégiumban maradni, menni vmerre, sétálni a városban! Na igen, de merre? Ilyen jó időben kár beltéri programot szervezni, parkban megint nem érdemes, mert még csupaszak a fák. Pénteken az óra után megkérdeztem Olga Nyikolájevnát, ő mit javasol. Ő a legkedvesebb, legsegítőkészebb tanárom, és most is számíthattam rá. (: Azt mondta, hogy érdemes elmenni a Puskinszkájá megállóig, majd onnan végig a Tverszkoj bulváron, útközben megnézni pár templomot, majd végül betérni a Leonytevszkij bulváron található Matrjoska Múzeumba. Pompás ötlet!
Így péntek délután (03.23.) el is indultam a belvárosba, ezúttal Béla volt a kísérőm. (: Bélával egy csoportban vagyunk, ő már elvégezte az ELTE-n a szociológia (vagy vmi hasonló) szakot, és kiutazott négy hónapra javítani az orosz tudását. Mivel nem hagyja magát lefényképezni, ezért röviden leírom, hogy néz ki. (: Alacsony, barna hajú, zöld szemű, szemüveges, és mindig hátizsákkal mászkál. Nyugodt, csendes természetű fiú, akinek elég sajátos, de jó humora van! Nagyon jószívű, ezt onnan tudom, hogy ha néha én is a menzán ebédelek, akkor ált. vele, és mindig nekem adja a desszertjének a felét. ((:
Szóval Bélával barangoltunk a belvárosban, 18.30 körül járt az idő, mire elértünk a múzeumhoz, ami 17 órakor már bezárt. ): Na sebaj, majd legközelebb! A közeli főutca (Tverszkaja) felé vettük az irányt, ahol beugrottunk a Moszkva könyvesboltba, és megvettem a Collins angol-orosz mini szótáramat!!! Egyszerűen imádom, az elöljárószavak használati eseteit részletesen ismerteti, helyenként az ember hasznos tudnivalókat is olvashat Oroszországról, a hátuljában pedig benne vannak a ragozási táblázatok, néhány rendhagyó ige ragozása (angol és orosz igék is), a számnevek és időhatározók, és néhány oldalon keresztül általános üzleti szavak, kifejezések is! Rendben, most azt gondoljátok, hogy lehet egy szótárért ennyire lelkesedni, de nekem a nyelvtanulás és fordítás nem csak kötelező feladatot jelent, hanem szórakozást is. (;
Még megnéztük a Vörös teret éjszakai kivilágításban, ahogy Béla még nem látta. Most már eljutottam oda, hogy nem számolom, hányszor jártam a Vörös téren, mert az ember jövet-menet megfordul itt, ha Moszkvában él, és újra és újra elámul, hogy milyen gyönyörű!
Másnap (03.24.) Kátyjával azért elmentem a Matrjoska Múzeumba, ami ugyan csak két teremből áll, de ingyenes és igazán szép népviseleteket, babákat lehet megnézni. A babák többsége az elmúlt években készült, nekem azok tetszettek legjobban, amik az orosz meséket, legendákat ábrázolták (pl. Ruszlán és Ludmilla, Hattyúk tava, Hókirálynő, az orosz Pinokkió és Kisgömböc történetét).
Így péntek délután (03.23.) el is indultam a belvárosba, ezúttal Béla volt a kísérőm. (: Bélával egy csoportban vagyunk, ő már elvégezte az ELTE-n a szociológia (vagy vmi hasonló) szakot, és kiutazott négy hónapra javítani az orosz tudását. Mivel nem hagyja magát lefényképezni, ezért röviden leírom, hogy néz ki. (: Alacsony, barna hajú, zöld szemű, szemüveges, és mindig hátizsákkal mászkál. Nyugodt, csendes természetű fiú, akinek elég sajátos, de jó humora van! Nagyon jószívű, ezt onnan tudom, hogy ha néha én is a menzán ebédelek, akkor ált. vele, és mindig nekem adja a desszertjének a felét. ((:
Szóval Bélával barangoltunk a belvárosban, 18.30 körül járt az idő, mire elértünk a múzeumhoz, ami 17 órakor már bezárt. ): Na sebaj, majd legközelebb! A közeli főutca (Tverszkaja) felé vettük az irányt, ahol beugrottunk a Moszkva könyvesboltba, és megvettem a Collins angol-orosz mini szótáramat!!! Egyszerűen imádom, az elöljárószavak használati eseteit részletesen ismerteti, helyenként az ember hasznos tudnivalókat is olvashat Oroszországról, a hátuljában pedig benne vannak a ragozási táblázatok, néhány rendhagyó ige ragozása (angol és orosz igék is), a számnevek és időhatározók, és néhány oldalon keresztül általános üzleti szavak, kifejezések is! Rendben, most azt gondoljátok, hogy lehet egy szótárért ennyire lelkesedni, de nekem a nyelvtanulás és fordítás nem csak kötelező feladatot jelent, hanem szórakozást is. (;
Még megnéztük a Vörös teret éjszakai kivilágításban, ahogy Béla még nem látta. Most már eljutottam oda, hogy nem számolom, hányszor jártam a Vörös téren, mert az ember jövet-menet megfordul itt, ha Moszkvában él, és újra és újra elámul, hogy milyen gyönyörű!
Másnap (03.24.) Kátyjával azért elmentem a Matrjoska Múzeumba, ami ugyan csak két teremből áll, de ingyenes és igazán szép népviseleteket, babákat lehet megnézni. A babák többsége az elmúlt években készült, nekem azok tetszettek legjobban, amik az orosz meséket, legendákat ábrázolták (pl. Ruszlán és Ludmilla, Hattyúk tava, Hókirálynő, az orosz Pinokkió és Kisgömböc történetét).
1 megjegyzés:
Szép alliteráció! "Bélával barangoltunk a belvárosban"! :)
Néha olvaslak ám, csak nem kommentálom! Jó legyél!
Megjegyzés küldése