2007. március 17., szombat

Giselle











Ezen a napon (03.16.) a Tavasz végre Moszkvában is megmutatta igazi arcát, az első nap, amikor tiszta kék volt az ég és csak bárányfelhőket lehetett látni. (Amikor ezeket a sorokat írom rá egy napra, már megint szomorúszürke az égbolt…)
Tuba ezen a napon utazott haza Törökországba, két hétre. Nem vagyok emiatt cseppet sem szomorú, mert tudom, hogy hamarosan visszajön, és nagyon boldog, amiért eltölthet egy kis időt a családjával és a barátjával. És azért sem bánom, mert így egy kicsit nyugodtabb lesz az életem, mármint ha szeretnék, akkor lehetek egymagam. Nem könnyű vkivel a hét minden napján non-stop együtt élni, otthon legalább hétvégén a saját szobámban lehetek, ami csak az enyém! Tuba nagyon aranyos, segítőkész, életvidám lány, szerencsés vagyok, amiért ő a lakótársam. A koliban sokan ismerik, és mindenki kedveli őt. Az viszont nehézséget jelent, hogy más ritmusban élünk, én szeretek éjfél és egy óra között lefeküdni, hogy másnap ne kimerülten menjek be az órákra, ő viszont ált. négy óra után fekszik le, másnap sokáig alszik, és az órái többségére nem jár be, mert vagy nem érdemes, vagy csak egyszerűen nem tud felkelni… Ez kellő toleranciával nem okoz gondot, és valóban nincs is ebből probléma, de azért nem könnyű, mindig arra figyelni, hogy „csak fel ne ébresszem a másikat”. Szóval jó lesz ez a két hét, és az is, ha visszajön. (:
Ez a nap biztosan emlékezetes lesz az életemben, hiszen először láttam klasszikus balettot! (A Szegedi Kortárs Balett előadásában már láttam Makón a Szent Iván éji álmot, ami hihetetlen jó volt!) Egy francia szerző, Adam darabját néztük meg Kátyjával és Péterrel, amelynek címe Giselle, és a jobb balettok közé sorolják. Mielőtt elmesélném, miről szól, azt is elárulom Nektek, hogy nem máshol néztem meg, mint a híres-nevezetes Nagyszínházban (Bolsoj)! A főépületet már harmadik éve tatarozzák, de van egy újépítésű terme, és ott folyamatosan mennek darabok. És az egész nem kerül többe, mint 20 rubel (=160 Ft), ugyanis a diákoknak az előadás előtt pár órával eladnak 40-50 állójegyet, és az előadás kezdetekor el is foglalhatjuk a kimaradt helyeket a kakasülőn. (;
Giselle a gyönyörű fiatal lány az erdőben él szüleivel. Egy nap találkozik a gróffal, aki álruhában járja a közeli erdőt. Rögtön egymásba szeretnek, pedig a gróf már eljegyezte egy nemes lányát. Később a menyasszonyt is megismerjük, aki édesapjával és udvartartásával épp ezen az erdőn halad át, és Giselle-ék házánál állnak meg pihenni. A háziak vendégszeretetét azzal hálálja meg az úrhölgy, hogy a lánynak ajándékozza nyakláncát (az első felvonás első felében ez a legnagyobb(!) esemény, a lány édesanyja, barátnői mind ezt a nyakláncot csodálják).
Az igen jóképű vadász gyerekkora óta ismeri a Giselle-t, és gyengéd érzelmek fűzik hozzá, de a lány csak barátságot érez iránta. A vadász szörnyen féltékeny, és amikor megtudja, hogy Giselle szerelme nemesi származású, feltárja a titkot a lány előtt. A kezdeti megdöbbenés és hitetlenkedés után a vadász megfújja a kürtöt, amire előjönnek a házikóból az ott hűsölő nemesek. Ekkor a gróf is a színen van, így rögtön kiderül az igazság. A lány rettentően elkeseredik, még az értékes ajándékot is odahajítja a menyasszony lába elé (Te jó Ég, a nyaklánc!). Giselle hosszas vergődés után a földre zuhan, megszakad a szíve…
A második felvonás szintén az erdőben, ezúttal a lány sírjánál játszódik. A sírt erdei tündérek őrzik, akik maguk közé fogadják Giselle-t is. Éji táncukat lejtik a tündék, amikor megérkezik az elkeseredett vadászt; először nagyon megrémül, de a hajadonok lelkei táncra csábítják, és ezzel a férfi halálos ítéletét írja alá, mert aki táncol velük, annak meg kell halnia! Így hamarosan elbúcsúzunk kedvenc szereplőmtől… Hamarosan megérkezik a gróf is, aki egy csokor fehér virágot hoz a lány sírjára, megjelenik előtte Giselle, és táncolni kezdenek. A többi tünde figyeli őket, majd ők is táncolni akarnak az ifjúval, és végül megölni őt… A lány félti szerelme életét, és kéri a többieket, hogy vele ne táncoljanak, így megmenti kedvesét, akivel ugyan nem élhet együtt a másvilágon se, de tudja, életben van…

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Erika:) Meli vagyok, segítek: együtt voltunk angolon:)Hallottam,hogy blogolsz,és gondoltam megnézem, hogy érzed magad Moszkvában:) Nagyon cool a blogod, tetszik nagyon, teljesen fellelkesítettél, annyira szép Moszkva...továbbra is érezd jól magad és vigyázz magadra;)

Ekka írta...

Szia Meli! (: Nagyon aranyos vagy, hogy megnézted a blogom, és hogy hozzászóltál! Örülök, hogy kedved kaptál a kiutazáshoz, kihagyhatatlan! (;