Már két hónapja is lehet, hogy nem írtam. Ennek az az oka, hogy a blogom írását eredetileg a moszkvai kint létem idejére terveztem, úgy voltam vele, majd meglátom, hogy lesz-e értelme és kedvem folytatni. Az ukrajnai beszámoló megírása értelemszerűen adódott, az az út annyira jól sikerült, hogy mindenképp szerettem volna megörökíteni ily módon.
Hogy azóta történtek-e olyan dolgok, ami érdekelhet Titeket, ill. ami engem írásra ösztönözhet? Azt hiszem, igen! (: Az eltelt hónapok alatt több olyan alkalom is volt, amikor a barátaimmal tartalmasan és emlékezetesen töltöttük el az időnket, és fotókat is készítettünk. Ezeket szeretném Veletek megosztani, és örömet szerezni, hogyha felnéztek erre az oldalra, akkor lássátok, igenis vannak új bejegyzések! Hiszen már többen is mondtátok, hogy várjátok a folytatást. (:
Amíg kint voltam Moszkvában, nem nagyon volt alkalmam bulizni. Az olyan bulizásra gondolok, amikor a jókedvű beszélgetés és iszogatás után elmegyünk vmi igényes szórakozóhelyre, ahol táncolunk, jól érezzük magunkat, szó szerint lazítunk. Nem azért szoktam elmenni egy buliba, hogy elmondhassam, hogy voltam, hanem akkor, ha tényleg van kedvem. Ez hetente, kéthetente egy alkalmat jelent, de akkor legalább elmondhatom, hogy tényleg szórakoztam.
Az itthoni első bulira június 1-jén került sor. Arra a hétvégére bátyám, Gábor meghívta volt főiskolás társait, hogy töltsék Makón a hétvégét. A srácokat már én is ismerem, volt pár közös bulink. (: Jocival és Ákossal együtt jöttünk Pestről, kocsival. Útközben jól elbeszélgettünk, Joci sokat kérdezett a moszkvai hónapokról. Látszott, hogy valóban érdekli, nem csak úgy illendőségből tesz fel néhány kérdést…
A Maros-parti nyaralóban voltunk, és flekkent sütöttünk. Később megérkezett Szisz és Görög is, majd Simi is begurult a motorján. (: A barátnőimet természetesen nem sikerült kirobbantani a tankönyvek mellől… Én péntek este amúgy se tanultam volna, csak másnap jelentett nehézséget a tanulásban, hogy totál kómás voltam, de én azt mondom, hogy vizsgaidőszakban is kell lazítani!
Nagyon jól elbeszélgettünk, ezek a srácok mind jó arcok, talpraesettek, értelmesek, jó humorúak és nem elhanyagolható szempont, hogy jóképűek is. (; Joci elmesélte, milyen volt az a két hét, amit Texasban töltött, Simi pedig beszámolt egyhónapos külföldi útjáról, melynek során Bajorországban, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is járt a határőrség révén. Engem különösen érdekelnek az ilyen sztorik, szeretem, ha vki nyitott az idegen kultúrák iránt, és külföldön járva igyekszik megismerni a kinti életvitelt.
Aztán a szegedi Retróba mentünk partizni, én először nem voltam benne biztos, hogy egyedüli lányként jó ötlet lenne elmenni, de a fiúk ragaszkodtak hozzá (: Gábor lebeszélte az itthoni haverjaival, hogy ki vállalja a sofőr szerepét, aztán két kocsival irány Szeged! Ismét jót buliztunk együtt, hiszen a fiúk nem csak szeretnek, de tudnak is táncolni, és ilyenkor sosem maradok pár nélkül. (: Szóval igazán jól sikerült a hazatérésem utáni első buli. Búcsú a srácoktól, de csak az augusztusi Körös-toroki napokig!
