Kedd délután (04.11.) Krisztivel és Ányjával a „Tretyakovkában” jártunk..
Az Állami Tretyakov Képtár – a világ egyik leghíresebb művészeti múzeuma a világon. A galéria elnevezése az alapító (Pavel Mihajlovics Tretyakov) vezetéknevéből származik. A múzeum épülete Tretyakov házából és néhány hozzáépítésből áll. A homlokzatot 1902-ben készítették Vasznyecov tervei alapján. A féldombormű Moszkva címerét ábrázolja, Szent Györgyöt, amint dárdájával ledöfi a sárkánygyíkot.
Tretyakov 1856-ban kezdte el gyűjteni a képeket. A kortárs művészek képeit vásárolta, lehetővé téve ezzel az orosz képzőművészet fejlődését. A gyűjtő híres művészektől rendelte meg a neves orosz írók, művészek, zeneszerzők és tudósok portréit. Kramszkoj készítette el Tolsztoj arcképét; Perov pedig Dosztojevszkijt festette meg.
Tretyakov egy nemzeti képzőművészeti galériát akart alapítani, ezért nem csak a kortárs orosz festők képeit vásárolta, hanem az óorosz, a XVIII. és a XIX. sz. első felének művészeti alkotásait is. A múzeum gyűjteményében találhatók a legjobb óorosz mesterek: Andrej Rubljov és Feofan Grek alkotásai.
A mecénás nagy figyelemmel válogatta össze képeit, megfogadva a híres orosz művészek tanácsait. A XIX. sz. második felében készült képek többek közt Kramszkoj, Perov, Repin, Szurikov, Siskin, Vasznyecov, Levitan és Vrubel alkotásai.
Tretyakov fivére, Szergej is műgyűjtő volt, aki végrendeletében Moszkva városra hagyta a Pavelénél jóval kisebb gyűjteményét. Testvére halálát követően, 1892-ben Pavel szintén a városnak ajándékozta magánképtárát. A két gyűjtemény egyesítéséből alakult a Tretyakov galéria, ami napjainkra a világ egyik leglátogatottabb múzeumává vált (az októberi forradalom után, 1918-ban államosították). A világhírű képtár 60 termében végigkísérhetjük az orosz művészet fejlődését a legrégibb időktől kezdve egészen napjainkig.
Az Állami Tretyakov Képtár – a világ egyik leghíresebb művészeti múzeuma a világon. A galéria elnevezése az alapító (Pavel Mihajlovics Tretyakov) vezetéknevéből származik. A múzeum épülete Tretyakov házából és néhány hozzáépítésből áll. A homlokzatot 1902-ben készítették Vasznyecov tervei alapján. A féldombormű Moszkva címerét ábrázolja, Szent Györgyöt, amint dárdájával ledöfi a sárkánygyíkot.
Tretyakov 1856-ban kezdte el gyűjteni a képeket. A kortárs művészek képeit vásárolta, lehetővé téve ezzel az orosz képzőművészet fejlődését. A gyűjtő híres művészektől rendelte meg a neves orosz írók, művészek, zeneszerzők és tudósok portréit. Kramszkoj készítette el Tolsztoj arcképét; Perov pedig Dosztojevszkijt festette meg.
Tretyakov egy nemzeti képzőművészeti galériát akart alapítani, ezért nem csak a kortárs orosz festők képeit vásárolta, hanem az óorosz, a XVIII. és a XIX. sz. első felének művészeti alkotásait is. A múzeum gyűjteményében találhatók a legjobb óorosz mesterek: Andrej Rubljov és Feofan Grek alkotásai.
A mecénás nagy figyelemmel válogatta össze képeit, megfogadva a híres orosz művészek tanácsait. A XIX. sz. második felében készült képek többek közt Kramszkoj, Perov, Repin, Szurikov, Siskin, Vasznyecov, Levitan és Vrubel alkotásai.
Tretyakov fivére, Szergej is műgyűjtő volt, aki végrendeletében Moszkva városra hagyta a Pavelénél jóval kisebb gyűjteményét. Testvére halálát követően, 1892-ben Pavel szintén a városnak ajándékozta magánképtárát. A két gyűjtemény egyesítéséből alakult a Tretyakov galéria, ami napjainkra a világ egyik leglátogatottabb múzeumává vált (az októberi forradalom után, 1918-ban államosították). A világhírű képtár 60 termében végigkísérhetjük az orosz művészet fejlődését a legrégibb időktől kezdve egészen napjainkig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése