Április 18-án ingyen lehet bemenni a múzeumok többségébe, így ezen a napon kihagytuk az óráinkat, és elindultunk Kátyjával múzeumlátogató körutunkra. Először a Szépművészeti Múzeumba mentünk, ami a legkedveltebb orosz költő, Puskin nevét viseli. Ez a nekem való múzeum! A kiállítás tárgyakat nézegetve az ember végigkövetheti a művészet kibontakozását, a meghatározó irányzatokat fejlődését. (Még az elején leszögezném, hogy a kiállítási tárgyak többsége nem eredeti, csak jó minőségű kópia!)
Először antik szobrok és oszlopok tárulnak a szemünk elé, többek közt az Erecteion másolata; többféle Athéné ábrázolás; oroszlán és bika szobra; egy mozaik a Minotaurusz legyőzéséről. A belsők termek még régebbre vezetnek vissza: Mezopotámia, Szíria, Perzsia és India régészeti emlékeit állították ki, egy másik terem pedig az egyiptomi kultúra kincseit tárja elénk. Múmiák díszes szarkofágokban, a mumifikálás során használt edények, amikben a halott a bensőségit helyezték el (ezekből négy van: emberi, pávián, vad kutya és sólyom fejjel); a halotti szertartáskor használatos talizmánok, ékszerek és kőtáblák hieroglifákkal.
A központi teremben reneszánsz boltívek, díszes kút, lovas szobrok, templomoltár, és ismert szobrok másolatai: Michelangelo, ill. Donatello Dávidja (előbbi 5,5 méteres). Innen vezet a lépcső a második szintre, ahol timpanon és számos római szobor található, pl. a Diszkoszvető, Michelangelo Mózese és Piétája, Augustus szobra, a Laookon-szoborcsoport, a római istenek (pl. Jupiter, Apollón, Diána) ábrázolásai, vmint Nagy Sándor szobra. Majd a középkor kultúráját felidéző termek következnek, templomokat díszítő boltívek, oszlopok és szentek alakjai.
A múzeum termeinek többségében festmények vannak: középkori, vallási témájú alkotások, majd francia, holland, németalföldi festők képei. Külön teremben helyezték el Rembrandt festményeit. A múzeum új szerzeménye és büszkesége Rubens képe, ami Tarkvint és Lukréciát ábrázolja. És végül, ami nekem a legjobban tetszett a Broche fivérek alkotása a XVIII. sz. második feléből: Szívért harcoló Kupidók. (:
Miután három órát elbolyongtunk a múzeumban, pihenésképp elmentünk a régi Árbátra. Most voltam első alkalommal Moszkva híres sétálóutcáján, de nagy csalódás volt… A kőburkolat hiányos, a falak koszosak és omladoznak. Az utca közepén bódék sorakoznak, ahol csillagászati áron lehet vásárolni kétes művészi értékű festményeket, szuveníreket, de akadnak pólók, usankák, gázmaszkok és emós kitűzők is… Egy-két márkaboltot leszámítva, zsúfolt és drága szuvenírboltok mindenütt, helyenkét középkategóriás étkezdék, kávézók. No meg az elmaradhatatlan portrétisták, de ha akarsz, akkor gyerekruhába bújtatott majommal vagy hatalmas plüssfigurákkal (Tom és Jerry, Miki és Mini Egér, Sherk) is fotózkodhatsz. Sajnos, nem csak ezek csúfítják a látképet, hanem a rockerek is, akik próbálnak énekelni és gitározni, és emellett zaklatnak, hogy adj pénzt a szegény zenészeknek… Szóval borzalmas az egész! Össze se lehet hasonlítani a budapesti Vácival, a szegedi Kárásszal, vagy a veszprémi Kossuth utcával.
Az egyetlen értelme, amiért eljöttünk ide, az Puskin emlékháza. Ezt a házat bérelte a költő és itt élt néhány évig szépséges feleségével (mint tudjuk, a költő fiatalon halt meg párbajban, aminek előzménye az volt, hogy egy bál alkalmával egy másik férfi szemet vetet nejére, férfiak…). A házban kevés korabeli bútor található, inkább csak a kor stílusát idézik, de nem lehetnek túl régiek. A vitrinek üvege mögött régi kéziratok, regények első kiadásai és arcképek láthatók. Egy termet pedig zenés és felolvasó esetek részére rendeztek be.
Végül sikerült egy órára elmenni a Keleti Népek Művészetének Múzeumába is, ahol Kátyja még nem járt. Azért én is szívesen végigjártam még egyszer a termeket, újra megcsodálva kedvenc kiállítási tárgyaimat, és néhány kellemes percet eltöltve abban a teremben, ahol Roerich képei találhatók. (:
Először antik szobrok és oszlopok tárulnak a szemünk elé, többek közt az Erecteion másolata; többféle Athéné ábrázolás; oroszlán és bika szobra; egy mozaik a Minotaurusz legyőzéséről. A belsők termek még régebbre vezetnek vissza: Mezopotámia, Szíria, Perzsia és India régészeti emlékeit állították ki, egy másik terem pedig az egyiptomi kultúra kincseit tárja elénk. Múmiák díszes szarkofágokban, a mumifikálás során használt edények, amikben a halott a bensőségit helyezték el (ezekből négy van: emberi, pávián, vad kutya és sólyom fejjel); a halotti szertartáskor használatos talizmánok, ékszerek és kőtáblák hieroglifákkal.
A központi teremben reneszánsz boltívek, díszes kút, lovas szobrok, templomoltár, és ismert szobrok másolatai: Michelangelo, ill. Donatello Dávidja (előbbi 5,5 méteres). Innen vezet a lépcső a második szintre, ahol timpanon és számos római szobor található, pl. a Diszkoszvető, Michelangelo Mózese és Piétája, Augustus szobra, a Laookon-szoborcsoport, a római istenek (pl. Jupiter, Apollón, Diána) ábrázolásai, vmint Nagy Sándor szobra. Majd a középkor kultúráját felidéző termek következnek, templomokat díszítő boltívek, oszlopok és szentek alakjai.
A múzeum termeinek többségében festmények vannak: középkori, vallási témájú alkotások, majd francia, holland, németalföldi festők képei. Külön teremben helyezték el Rembrandt festményeit. A múzeum új szerzeménye és büszkesége Rubens képe, ami Tarkvint és Lukréciát ábrázolja. És végül, ami nekem a legjobban tetszett a Broche fivérek alkotása a XVIII. sz. második feléből: Szívért harcoló Kupidók. (:
Miután három órát elbolyongtunk a múzeumban, pihenésképp elmentünk a régi Árbátra. Most voltam első alkalommal Moszkva híres sétálóutcáján, de nagy csalódás volt… A kőburkolat hiányos, a falak koszosak és omladoznak. Az utca közepén bódék sorakoznak, ahol csillagászati áron lehet vásárolni kétes művészi értékű festményeket, szuveníreket, de akadnak pólók, usankák, gázmaszkok és emós kitűzők is… Egy-két márkaboltot leszámítva, zsúfolt és drága szuvenírboltok mindenütt, helyenkét középkategóriás étkezdék, kávézók. No meg az elmaradhatatlan portrétisták, de ha akarsz, akkor gyerekruhába bújtatott majommal vagy hatalmas plüssfigurákkal (Tom és Jerry, Miki és Mini Egér, Sherk) is fotózkodhatsz. Sajnos, nem csak ezek csúfítják a látképet, hanem a rockerek is, akik próbálnak énekelni és gitározni, és emellett zaklatnak, hogy adj pénzt a szegény zenészeknek… Szóval borzalmas az egész! Össze se lehet hasonlítani a budapesti Vácival, a szegedi Kárásszal, vagy a veszprémi Kossuth utcával.
Az egyetlen értelme, amiért eljöttünk ide, az Puskin emlékháza. Ezt a házat bérelte a költő és itt élt néhány évig szépséges feleségével (mint tudjuk, a költő fiatalon halt meg párbajban, aminek előzménye az volt, hogy egy bál alkalmával egy másik férfi szemet vetet nejére, férfiak…). A házban kevés korabeli bútor található, inkább csak a kor stílusát idézik, de nem lehetnek túl régiek. A vitrinek üvege mögött régi kéziratok, regények első kiadásai és arcképek láthatók. Egy termet pedig zenés és felolvasó esetek részére rendeztek be.
Végül sikerült egy órára elmenni a Keleti Népek Művészetének Múzeumába is, ahol Kátyja még nem járt. Azért én is szívesen végigjártam még egyszer a termeket, újra megcsodálva kedvenc kiállítási tárgyaimat, és néhány kellemes percet eltöltve abban a teremben, ahol Roerich képei találhatók. (:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése