Az ember már több évezrede készült arra, hogy kirepüljön az űrbe, és többet megtudjon az Univerzumról. Kezdetben ezek csak merész álmok voltak, amit aztán elméleti számítások követtek. A világűr meghódításának tervei gyakorlatilag a XX. sz. második felétől léteznek.
A XX. sz. elején az orosz tudós, Konsztantyin Eduárd Ciolkovszkij elméletileg is bebizonyította annak a reális lehetőségét, hogy embert lőjenek ki az űrbe. Ciolkovszkij lefektette a folyékony hajtóanyagú hajtóművel felszerelt rakéta elméletét, ezzel egy sor mechanikai problémát megoldva. Elsőként dolgozta ki az elméleti nézőpontokat, miként landolhatnak az űrszerkezetek olyan bolygó felületén, ahol nincs atmoszféra; kiszámolta az ehhez szükséges üzemanyag-mennyiséget. A Föld mesterséges holdjai és a földkörüli állomások is az ő nevéhez kötődnek.
Miután megismerkedett Ciolkovszkij tanulmányaival, az orosz tudós Koroljov megalkotta a ballisztikus és geofizikai rakétákat, a hordozórakétát, a pilótavezérelt űrhajót, mely segítségével elsőként a történelemben az ember kirepült az űrbe és kilépett az űrhajón kívüli térségbe. Koroljov irányításával megalkották az űrrepülőgép-szállító rendszereket, amik lehetővé tették először a világon a Föld műholdjainak kilövését, automatikus bolygóközi állomások kirepítését a Holdhoz, a Vénuszhoz és a Marshoz, a sima leszállást a Holdra. Az első műholdat 1957. október 4-én lőtték ki, Oroszországban.
Oroszország a világűr meghódításában több szempontból is az élen járt: az első űrhajós (Jurij Gagarin, 1961.), első csoportos kirepülés az űrbe (Nyikoláev és Popovics, 1962.), az első női űrpilóta (Tyereskova, 1963.) [Oroszországban csak férfiak lehetnek űrpilóták, ám amikor az oroszok fülébe jutott, hogy az amerikaiak női űrpilóta kilövésére készülnek, gyorsan kilőtték egyik mérnöküket, Tyereskovát (:], első kilépés az űrhajón kívüli térségbe (Leonov, 1965.). Az „ember barátja”, a kutya az űrkutatásban is nagy segítséget nyújtott. Lajkát, a keverék ebet az utcáról vitték a kutatóközpontba; így vált kóbor kutyából az első űrutassá. Az akkori technika sajnos nem tette lehetővé, hogy visszatérhessen a bolygónkra, de a Bjelka és Sztrelka kutyapáros már épségben hazajutott. Elsőként a világon, 1966-ban a Luna-9 automata állomás landolt simán a Holdon. Az orosz űrhajózás eredményei közt szerepel a Mir [a szó jelentései: világ; béke] orbitális űrállomás fellövése 1986-ban. A Mir állomás 2001-ig működött.
1975 júliusában orosz és amerikai pilótákat lőttek ki egy közös űrút keretében. 1993-ban Oroszország és az Egyesült Államok megkezdte együttműködését, hogy felállítsanak egy űrállomást. Később csatlakozott a tervhez Japán, Kanada és több európai ország is. A XX. sz. folyamán számos ország (Németország, Franciaország, Magyarország, Csehszlovákia, Vietnám, Mongólia, Kuba, India, Szíria, Mexikó, stb.) állampolgára kijutott az űrbe.
Felhasználva a tudomány, technika, termelés és automatavezérlés legújabb vívmányait, az emberiség széles körben felhasználja a kozmoszt békés célokra. Az űrkutatás rengeteg információt nyújt a Földről és készleteiről. Az űrfelvételek segítségével, amiket tele- és fotókészülékekkel vesznek fel, kutatják bolygónk természeti kincseit (ásványkincsek, a föld készletei, erdők, stb.), valamint készítenek részletes térképeket. Az űrberendezéseket (műhold, űrhajó, állomás) használják fel a földi létesítmények közti televíziós és a kapcsolattartás egyéb formáinak biztosítására. Az űrrepülések segítenek az éghajlati változások befolyásolásában, új ipari technológia kidolgozásban és az egészségügyi kutatásokban. Lehetséges, hogy a XXI. században új űrfelfedezéseknek lehetünk tanúi, például az űripar, űrtechnológia megteremtése és az űr energiakészleteinek széles felhasználása.
A XX. sz. elején az orosz tudós, Konsztantyin Eduárd Ciolkovszkij elméletileg is bebizonyította annak a reális lehetőségét, hogy embert lőjenek ki az űrbe. Ciolkovszkij lefektette a folyékony hajtóanyagú hajtóművel felszerelt rakéta elméletét, ezzel egy sor mechanikai problémát megoldva. Elsőként dolgozta ki az elméleti nézőpontokat, miként landolhatnak az űrszerkezetek olyan bolygó felületén, ahol nincs atmoszféra; kiszámolta az ehhez szükséges üzemanyag-mennyiséget. A Föld mesterséges holdjai és a földkörüli állomások is az ő nevéhez kötődnek.
Miután megismerkedett Ciolkovszkij tanulmányaival, az orosz tudós Koroljov megalkotta a ballisztikus és geofizikai rakétákat, a hordozórakétát, a pilótavezérelt űrhajót, mely segítségével elsőként a történelemben az ember kirepült az űrbe és kilépett az űrhajón kívüli térségbe. Koroljov irányításával megalkották az űrrepülőgép-szállító rendszereket, amik lehetővé tették először a világon a Föld műholdjainak kilövését, automatikus bolygóközi állomások kirepítését a Holdhoz, a Vénuszhoz és a Marshoz, a sima leszállást a Holdra. Az első műholdat 1957. október 4-én lőtték ki, Oroszországban.
Oroszország a világűr meghódításában több szempontból is az élen járt: az első űrhajós (Jurij Gagarin, 1961.), első csoportos kirepülés az űrbe (Nyikoláev és Popovics, 1962.), az első női űrpilóta (Tyereskova, 1963.) [Oroszországban csak férfiak lehetnek űrpilóták, ám amikor az oroszok fülébe jutott, hogy az amerikaiak női űrpilóta kilövésére készülnek, gyorsan kilőtték egyik mérnöküket, Tyereskovát (:], első kilépés az űrhajón kívüli térségbe (Leonov, 1965.). Az „ember barátja”, a kutya az űrkutatásban is nagy segítséget nyújtott. Lajkát, a keverék ebet az utcáról vitték a kutatóközpontba; így vált kóbor kutyából az első űrutassá. Az akkori technika sajnos nem tette lehetővé, hogy visszatérhessen a bolygónkra, de a Bjelka és Sztrelka kutyapáros már épségben hazajutott. Elsőként a világon, 1966-ban a Luna-9 automata állomás landolt simán a Holdon. Az orosz űrhajózás eredményei közt szerepel a Mir [a szó jelentései: világ; béke] orbitális űrállomás fellövése 1986-ban. A Mir állomás 2001-ig működött.
1975 júliusában orosz és amerikai pilótákat lőttek ki egy közös űrút keretében. 1993-ban Oroszország és az Egyesült Államok megkezdte együttműködését, hogy felállítsanak egy űrállomást. Később csatlakozott a tervhez Japán, Kanada és több európai ország is. A XX. sz. folyamán számos ország (Németország, Franciaország, Magyarország, Csehszlovákia, Vietnám, Mongólia, Kuba, India, Szíria, Mexikó, stb.) állampolgára kijutott az űrbe.
Felhasználva a tudomány, technika, termelés és automatavezérlés legújabb vívmányait, az emberiség széles körben felhasználja a kozmoszt békés célokra. Az űrkutatás rengeteg információt nyújt a Földről és készleteiről. Az űrfelvételek segítségével, amiket tele- és fotókészülékekkel vesznek fel, kutatják bolygónk természeti kincseit (ásványkincsek, a föld készletei, erdők, stb.), valamint készítenek részletes térképeket. Az űrberendezéseket (műhold, űrhajó, állomás) használják fel a földi létesítmények közti televíziós és a kapcsolattartás egyéb formáinak biztosítására. Az űrrepülések segítenek az éghajlati változások befolyásolásában, új ipari technológia kidolgozásban és az egészségügyi kutatásokban. Lehetséges, hogy a XXI. században új űrfelfedezéseknek lehetünk tanúi, például az űripar, űrtechnológia megteremtése és az űr energiakészleteinek széles felhasználása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése