A Kreml területén található a Cár-harang és a Cár-ágyú. Az előbbi a világ legnagyobb bronzharangja; több mint 200 tonnát nyom a súlya, magassága 6,14 méter, átmérője pedig 6,6 méter. Nevét is hatalmas méretei miatt kapta: a harangok cárja. 1733-35-ben készítette Ivan Motorin orosz öntőmester és fia, Mihail. Anyagának 84 %-a réz, 13 %-a ólom; öntéséhez régi harangot is felhasználtak.
A „harangok cárját” eredetileg a Nagy-Iván harangtoronyba szánták, de az 1737-ben kitört, csaknem egész Moszkvát elpusztító hatalmas tűzvész idején – amikor az még az öntőgödörben állott – súlyosan megsérült. A tűztől erősen felhevült harang a közelben lévő faépületek oltása közben vizet kapott, falán tíz nagy repedés keletkezett, a mellette látható 11,5 tonnás darab pedig le is törött belőle.
A harang külső díszítése igen gazdag: Alekszej Mihajlovics cár és Anna Ivanovna cárnő életnagyságú képe, öt ikonminta és a körbefutó orosz népi motívumok sokasága emeli ezt a harangóriást az egyszerű iparosmunkák sorából az értékes művészi alkotások rangjára.
A Cár-ágyú a XVI. századi orosz öntőművészet és haditechnika egyik legértékesebb emléke. Andrej Csohov, az egykori ágyúüzem legkiválóbb öntőmestere készítette 1586-ban. Egyes magyarázatok szerint az ágyú Fjodor cárról kapta a nevét, ugyanis a gazdag díszítésű ágyúcső oldalán a vágtató lovas domborműve a cárt ábrázolja. Mások viszont úgy tartják, hogy a mester nem a Cár ágyúját, hanem az ágyúk cárját adta ki ezzel a munkával a keze alól, így az elnevezés a különleges tűzfegyver gigantikus méreteire utal (torkolati nyílásának átmérője 0,89 méter, csövének hossza 5,34 méter, súlya 40 tonna). Nem tudjuk biztosan, tüzeltek-e valaha is az ágyúból, de valószínűbb, hogy sose használták. Innen ered az elnevezés eredetének harmadik lehetséges magyarázta: akárcsak a cárok, ez az ágyú sem „dolgozott” soha. (:
[Szathmári Gábor: Moszkva c. útikalauza (Panoráma kiadó, 1979.) alapján.]
A „harangok cárját” eredetileg a Nagy-Iván harangtoronyba szánták, de az 1737-ben kitört, csaknem egész Moszkvát elpusztító hatalmas tűzvész idején – amikor az még az öntőgödörben állott – súlyosan megsérült. A tűztől erősen felhevült harang a közelben lévő faépületek oltása közben vizet kapott, falán tíz nagy repedés keletkezett, a mellette látható 11,5 tonnás darab pedig le is törött belőle.
A harang külső díszítése igen gazdag: Alekszej Mihajlovics cár és Anna Ivanovna cárnő életnagyságú képe, öt ikonminta és a körbefutó orosz népi motívumok sokasága emeli ezt a harangóriást az egyszerű iparosmunkák sorából az értékes művészi alkotások rangjára.
A Cár-ágyú a XVI. századi orosz öntőművészet és haditechnika egyik legértékesebb emléke. Andrej Csohov, az egykori ágyúüzem legkiválóbb öntőmestere készítette 1586-ban. Egyes magyarázatok szerint az ágyú Fjodor cárról kapta a nevét, ugyanis a gazdag díszítésű ágyúcső oldalán a vágtató lovas domborműve a cárt ábrázolja. Mások viszont úgy tartják, hogy a mester nem a Cár ágyúját, hanem az ágyúk cárját adta ki ezzel a munkával a keze alól, így az elnevezés a különleges tűzfegyver gigantikus méreteire utal (torkolati nyílásának átmérője 0,89 méter, csövének hossza 5,34 méter, súlya 40 tonna). Nem tudjuk biztosan, tüzeltek-e valaha is az ágyúból, de valószínűbb, hogy sose használták. Innen ered az elnevezés eredetének harmadik lehetséges magyarázta: akárcsak a cárok, ez az ágyú sem „dolgozott” soha. (:
[Szathmári Gábor: Moszkva c. útikalauza (Panoráma kiadó, 1979.) alapján.]
2 megjegyzés:
Helloka!
ne haragudj, hogy nem jelentkeztem, de sejtheted, mi folyik a suliban így 2 héttel a vizsgaidőszak előtt :)
A múlt héten beadtam a pályázatomat Moszkvára, úgyhogy tovább sóvároghatok egészen júniusig :)
Látom, fantasztikusan érzed magad, de azért biztos van egy kis honvágyad :D
Ja, és irigyelem a nyelvtudásod!!
Puszi: Viki
Hát én még mindig a gepárdon kattogok. Mekkora jó állat!
Megjegyzés küldése