A vasárnapot újdonsült török barátaimmal töltöttem. A délelőttöt végig aludtunk, mivel én az út miatt voltam kimerült, Tuba pedig hajnali 4-kor feküdt le. Aztán nekiálltunk reggelit készíteni, ill. ebédet. Szobatársam barátnője, Simay a 12. szinten lakik, szintén egy török lánnyal, aki az elmúlt pár napot ágyban fekve töltötte, mert nagyon beteg szegény.
A törökök fenntartás nélkül megosztják velem, amijük van, ezt most az ételre értem. Reggelire bundás kenyeret sütöttünk és kolbászt, de szeltünk fel szalámit, sajtot, és készítettünk zöldségsalátát is. Egyetlen bánatom, hogy nem ehetnek a jó kis Pick szalámimból, mivel sertéshúsból készült…
Ebéd után Tuba felkereste nekem Áront, aki master-képzésének 2. félévét tölti a Puskinban. Megosztotta velem tapasztalatait a kinti megélhetési lehetőségekről. Szte ha már havi 80 ezer Ft-ból kijön itt az ember, az nagyon jó, és akkor még nem is élt igazán… Elmondta és lerajzolta, hol tudok pénzt váltani, telefonkártyát venni (OROSZ SZÁMOM: +79267324718).
Hamarosan fel is kerekedtünk török barátnőimmel, hogy elintézzük ezeket a dolgokat, és elmentünk a Rámsztorba vásárolni. Tényleg jó bolt, majd legközelebb készítek ott is pár képet. Ja, elég vicces, hogy az üzlet kabalafigurája egy zöld kenguru! Zöld és kenguru, tipikus orosz állat, nemde?
A lányok felvettették, hogy szeretnének halat venni, közösen be is ruháztunk két megtermett pontyra, amiket akkor végeztek ki, ez elég rosszul érintette a lányokat, és sokáig tanakodtak, hogy biztos, meghaltak-e, hisz még tátogtak!
Mire végeztünk a boltban már be is sötétedett, és olyan erős és hideg szél fújt, hogy a gyalogút helyett vmi más megoldást kellett találnunk. Kérdeztem Tubát, hogy lehet taxit hívni, mire ő mondta, hogy csak várni kell az út mellett. Mint török barátnőimtől megtudtam, Moszkvában minden kocsi taxi… Valóban, sorban húzódtak le, aztán Simay megmondta nekik, hogy hova megyünk, mire ők árajánlatot tettek, 5 perc didergés után a beugrottunk a 6. kocsiba. Tiszta sor, de azért egyedül semmiképp nem vállalnám be!
A vacsora nagyon jól sikerült, a hal mellé bort is vettünk, vörös félédest. Na ezt most leírom, mert nekem nagyon tetszett, itt árulnak dobozos bort! 2 liter van egy zacskóban, és úgy teszik bele a dobozba (utóbbi az est folyamán a török srác dobjaként funkcionált), a zacskóról le kell törni a kupakot, aztán egy gomb megnyomásával lehet tölteni a bort! Vacsora után a törökök dalra fakadtak, Fatinak nagyon jó hangja van, és a lányoknak is. Mint már korábban is említettem Tubának, nekem nagyon tetszik a török zene, így igazán jól éreztem magam, annak ellenére, hogy semmit sem értettem a dalokból, de elméletileg mind a szerelemről szól… Mily meglepő. :)
A törökök fenntartás nélkül megosztják velem, amijük van, ezt most az ételre értem. Reggelire bundás kenyeret sütöttünk és kolbászt, de szeltünk fel szalámit, sajtot, és készítettünk zöldségsalátát is. Egyetlen bánatom, hogy nem ehetnek a jó kis Pick szalámimból, mivel sertéshúsból készült…
Ebéd után Tuba felkereste nekem Áront, aki master-képzésének 2. félévét tölti a Puskinban. Megosztotta velem tapasztalatait a kinti megélhetési lehetőségekről. Szte ha már havi 80 ezer Ft-ból kijön itt az ember, az nagyon jó, és akkor még nem is élt igazán… Elmondta és lerajzolta, hol tudok pénzt váltani, telefonkártyát venni (OROSZ SZÁMOM: +79267324718).
Hamarosan fel is kerekedtünk török barátnőimmel, hogy elintézzük ezeket a dolgokat, és elmentünk a Rámsztorba vásárolni. Tényleg jó bolt, majd legközelebb készítek ott is pár képet. Ja, elég vicces, hogy az üzlet kabalafigurája egy zöld kenguru! Zöld és kenguru, tipikus orosz állat, nemde?
A lányok felvettették, hogy szeretnének halat venni, közösen be is ruháztunk két megtermett pontyra, amiket akkor végeztek ki, ez elég rosszul érintette a lányokat, és sokáig tanakodtak, hogy biztos, meghaltak-e, hisz még tátogtak!
Mire végeztünk a boltban már be is sötétedett, és olyan erős és hideg szél fújt, hogy a gyalogút helyett vmi más megoldást kellett találnunk. Kérdeztem Tubát, hogy lehet taxit hívni, mire ő mondta, hogy csak várni kell az út mellett. Mint török barátnőimtől megtudtam, Moszkvában minden kocsi taxi… Valóban, sorban húzódtak le, aztán Simay megmondta nekik, hogy hova megyünk, mire ők árajánlatot tettek, 5 perc didergés után a beugrottunk a 6. kocsiba. Tiszta sor, de azért egyedül semmiképp nem vállalnám be!
A vacsora nagyon jól sikerült, a hal mellé bort is vettünk, vörös félédest. Na ezt most leírom, mert nekem nagyon tetszett, itt árulnak dobozos bort! 2 liter van egy zacskóban, és úgy teszik bele a dobozba (utóbbi az est folyamán a török srác dobjaként funkcionált), a zacskóról le kell törni a kupakot, aztán egy gomb megnyomásával lehet tölteni a bort! Vacsora után a törökök dalra fakadtak, Fatinak nagyon jó hangja van, és a lányoknak is. Mint már korábban is említettem Tubának, nekem nagyon tetszik a török zene, így igazán jól éreztem magam, annak ellenére, hogy semmit sem értettem a dalokból, de elméletileg mind a szerelemről szól… Mily meglepő. :)
- A képen Tuba készít salátát Simay-ék szobájában, a másikon pedig Fati (ő a fiú), mellette Simay és Balnu. -
3 megjegyzés:
Aztán azzal a zacskós borral csak óvatosan! Nem kifejezetten a nagy múltú tradíció és a minőség védjegye... Bár ha holnap nem fog tőle fájni a fejed, akkor nagy cink nincs vele.
Na, ez tök jó, örülök, hogy ilyen szimpik a lakótársak:) A törökök jó arcok, bulis népség, biztos jól fogod érezni magad velük;)
Ez nagyon jól hangzik! Szerencsés vagy, hogy ilyen jó szobatársat és szimpatikus barátokat találtál! A fürdőszoba miatt meg ne aggódj, örülj, hogy nincsenek tarakanok ;)
Megjegyzés küldése