Eléggé elmaradtam a beszámolóimmal, pedig sok minden történt a múlt héten is. Csak már megint eljutottam arra a pontra, hogy nem annyira akaródzik írni, de erőt veszek magamon, mert ha eddig rendszeresen írtam, akkor most már nem szabad abbahagynom!
Múlt hét kedden (04.01.) Oroszországban is megemlékeztek a munka ünnepéről. Kátyjával ebéd után találkoztunk Krisztivel és Ányjával. Nem beszéltük meg előre, hova megyünk, de azt elég gyorsan eldöntöttük, hogy a belvárosba nem, mert ilyenkor könnyen részegekbe botlik az ember, ami ugye nem kellemes… (Visszafele persze sikerült kifogni a mozgólépcsőn egy piától bűzlő srácot, de szerencsére nem zuhant ránk. hehe)
Már korábban is szerettem volna megnézni Caricinot, így ezt választottuk utunk céljául. Épp aznap gondolkoztam el rajta, hogy majdnem három hónapja egy(!) városban élek! Otthon ingázok Makó – Szeged – Budapest között, így szokatlan számomra ilyen hosszú időt eltölteni egy városban, de mekkora városban! Moszkva egy kisebb állammal felér, hatalmas a területe, hogy a 12 millióhoz közeli népességét már ne is említsem…
Caricino egy régi cári rezidencia, ha információim helyesek, akkor még II. Katalin idején kezdték el építeni. A szeszélyes cárnő azonban meggondolta magát, nem tetszett neki a kivitelezés, így elrendelte lerombolását, majd újjáépítését. Az őt követő cár viszont újra akarta építetni, ám gyakorlatilag sosem épült fel teljesen ez a hatalmas cári palota. Pár éve döntötték el, hogy befejezik az építési munkálatokat.
Nem csak az épületek miatt érdemes elmenni Caricinoba. Egy kisebb erdő található itt, mesterséges tóval. Kitűnő választás, ha az ember a természet lágy ölére vágyik. Az emberek itt nyugodtan sétálhatnak, gyönyörködhetnek, és feltöltődhetnek. Mi is így tettünk, és arról beszélgettünk Kátyjával, hogy elmegyünk túrázni a Tátrába. Erre valószínűleg csak jövő nyáron kerítünk sort, de akkor mindenképp. (:
Múlt hét kedden (04.01.) Oroszországban is megemlékeztek a munka ünnepéről. Kátyjával ebéd után találkoztunk Krisztivel és Ányjával. Nem beszéltük meg előre, hova megyünk, de azt elég gyorsan eldöntöttük, hogy a belvárosba nem, mert ilyenkor könnyen részegekbe botlik az ember, ami ugye nem kellemes… (Visszafele persze sikerült kifogni a mozgólépcsőn egy piától bűzlő srácot, de szerencsére nem zuhant ránk. hehe)
Már korábban is szerettem volna megnézni Caricinot, így ezt választottuk utunk céljául. Épp aznap gondolkoztam el rajta, hogy majdnem három hónapja egy(!) városban élek! Otthon ingázok Makó – Szeged – Budapest között, így szokatlan számomra ilyen hosszú időt eltölteni egy városban, de mekkora városban! Moszkva egy kisebb állammal felér, hatalmas a területe, hogy a 12 millióhoz közeli népességét már ne is említsem…
Caricino egy régi cári rezidencia, ha információim helyesek, akkor még II. Katalin idején kezdték el építeni. A szeszélyes cárnő azonban meggondolta magát, nem tetszett neki a kivitelezés, így elrendelte lerombolását, majd újjáépítését. Az őt követő cár viszont újra akarta építetni, ám gyakorlatilag sosem épült fel teljesen ez a hatalmas cári palota. Pár éve döntötték el, hogy befejezik az építési munkálatokat.
Nem csak az épületek miatt érdemes elmenni Caricinoba. Egy kisebb erdő található itt, mesterséges tóval. Kitűnő választás, ha az ember a természet lágy ölére vágyik. Az emberek itt nyugodtan sétálhatnak, gyönyörködhetnek, és feltöltődhetnek. Mi is így tettünk, és arról beszélgettünk Kátyjával, hogy elmegyünk túrázni a Tátrába. Erre valószínűleg csak jövő nyáron kerítünk sort, de akkor mindenképp. (:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése