Voltam már néhány koncerten. Először a magyar zenekarokkal ismerkedtem meg élőben:
Kowalsky meg a Vega, Hooligans, Kispál és a Borz, Garde – Makói Haverock
Jamie Winchester és Hrutka Róbert - Szote
RéMEMBER – Süss fel nap! (most Morzsi 2)
The Moog – Kultiplex (már bezárták...)
Zagar – Corvin-tető (na ez még nyitva van!)
Az első ilyen koncert Bryan Adams-é volt a Puskás Stadionban, ahova a bátyám és egy haverom kísért el. Minden megvolt, amit vártam az estétől: az őrületes reszelés, amikor Bryan belecsapott a hathúrosba a Summer of 69-nál, a hidegrázás és a könnybe lábadt szemek a Never Let Go-nál (The Guardian, avagy Hullámlovagok OST) és a félórás unplugged a másfél órás koncert után.
Majd idén tavasszal végre meghallgathattam a kedvencemet is a PECSA-ban, ami nem más, mint a Morcheeba! Mivel a barátaim többsége még azt sem tudja, honnan jöttek a Goldfrey fivérek és ki is Skye Edwards (bár az énekesnő kiválása után Jody Strenberg adta a hangját, most pedig a francia leányzó, Manda), ezért egyedül mentem el. (Sztem elég annyit írnom, hogy Rome Wasn’t Built In A Day, na ugye, hogy ismeritek?) Nem bántam meg, sőt, talán jobb is egyedül koncertre menni, mint olyasvkit magammal rángatnom, aki nem értékeli annyira ezt a zenét.
Július 15-én pedig a Syma csarnokban voltam Seal koncerten, ráadásul a színpad kiugró része előtt, így szinte elérhető közelségben volt a legendás zenész! Láttam a tetoválást a csuklóján, a másikon pedig egy kis bőr karkötőt viselt kereszttel, a nyakában egy aranylánc, rajta négy medállal, valszeg a szeretteit ábrázoló portrékkal. Ez a koncert is hatalmas élmény volt! (:
A képet én csináltam, egész jó lenne, csak Seal bemozdult! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése