Dolgozz a kockádban!

Az időm nagy részét nem szórakozással, hanem a helyi irodában töltöm. Az alábbiakban ez a hely kerül bemutatásra.

A TÁRSASÁG, hogy vmi igazán pozitív dologgal kezdjem. A kollégáim nagyon kedvesek és segítőkészek, mondhatni egytől egyig. Nem harangoztam be a jövetelem, hiszen elsősorban egy tréning miatt jöttem. Néhány kollégámnak szóltam előre, akikkel gyakrabban értekezem a munkám során. Mind örültek, és keresték az alkalmat, hogy személyesen is megismerjenek. Volt olyan, aki úgy szervezte a találkozónkat, hogy együtt is tudjunk ebédelni, küldött menüt és előre megrendelte az ebédet („ez a legkevesebb azok után, amit értünk tettél”). Egy alkalommal a volt trénerem, Miskó végigkísért néhány részlegen, és vagy húsz emberrel lekezeltem, akiket az elmúlt közel egy év alatt névről megismertem. Csak úgy röpködött a sok „Welcome”, „Good to see you”, „Enjoy your stay”. Igazán jól esett, és néhányukkal tudtam is programot szervezni a hétvégén.

A MUNKAKÖRNYEZET. Az cégnek számos irodaháza található a városban, hiszen a környék egyik legnagyobb munkáltatójának számít. Az az épület, ahol én tartózkodom, nyitott iroda, akárcsak az otthoni szolgáltató központok, mégis egészen más. Míg otthon ált. hatan ülünk egy asztalnál, és látjuk egymás szemtől szembe, itt mindenkinek „saját” irodája van, mármint ha ezt annak lehet nevezni. Ezek a „kockák” (cubes), néhány négyzetméteresek, két méteres paravánnal elválasztva egymástól, de ajtók nélkül. Megy az ember a szürke folyosón, lépeget a szükre padlószőnyegen, majd befordul a szürke paravánok közt. Növény nincs sok, ami színesítené a teret, csak az átriumban találhatók nagy szobapálmák. Az egyik színfolt három kis lobogó kompozíciója: az amerikai, a kínai és a magyar zászlóé, amelyek a szolgáltató központok helyeit jelképezik. Természetesen megvan a kockák előnye: van hely pakolni, el lehet vonulni, személyessé lehet varázsolni a környezetet. A többség a szeretteiről készült fotókat, naptárakat, a gyerekei rajzait rakja ki. Néhányan plüss állatok garmadáját helyezik el az asztalon, mások a bagoly-gyűjteményüket, akad olyan, aki Rubik-kockát tesz ki az asztalára. A zajszint nem túl magas, szerencsére nem zúg az ember füle mellett egész nap a nyomtató. Ugyanis gondoskodnak arról, hogy legyen fehér zaj (white noise). Amerikában számos középületben és irodaházba van ilyen azért, hogy elnyomja a beszélgetés zaját, és lecsökkentse a zajszintet.

AZ ÉTKEZÉS ÉS A KONYHA. Ebben az épületben van egy kis cafeteria (nem egyenlő a magyar kávézóval), a másikban pedig egy nagyobb, ahol főtt ételt is lehet venni (ma pl. thai burger szerepelt a menün). Amit helyben tud vásárolni magának az ember, és jól jellemzi a helyiek étkezési szokásait: szendvics, wrap, saláta, yoghurt. Az szép és jó, hogy a salátába tesznek kecskesajtot, aszalt áfonyát, diót, almát és a tetejére kerülhet ranch szósz v. málnás-balzsamecet, de én rendes ételt akarok! Nem kellenek a tömény muffinok; nem kell a pizza szelet, amin a feltét háromszor olyan vastagabb, mint a tészta; burgerről hallani sem akarok (ez az a pont, ahol Apukám nagyon aggódik az egészségemért). Olyan ételhez jutni, ami finom, laktató és egészséges, nehéz jutni v. csak én nem jöttem rá, hol lehet. Rátérek a konyhára, ahol az otthonihoz hasonlóan akad ingyen kávé és tea, időnként megbeszélésekről, búcsúztatásokról és a ünneplésekről kimaradó potyakaja. Apropó, meleg italok, itt nincsen kis kanál v. keverőpálcika, ezek helyett egy vékony szívószál van, ami arra jó, hogy célirányosan leforrázd a nyelved. Akad továbbá a konyhában egy kézfertőtlenítő, és egy hirdetés a hűtőn arról, hogy a farmon élő kutyák és disznók örömmel fogadják az adomány maradékokat (ilyen nálunk már nincs, hiszen nem EU-kompatibilis).

A BUDI ÉS A KAPCSOLATOK. Ez fontos hely, akár beszélünk róla, akár nem. Az irodában szoktunk panaszodni, hogy nem elég zártak az illemhelyiség fülkéi és néhány hónapja már csak vékonyabb WC-papírra futja. Itt még nyitottabbak a helyiségek és még vékonyabb a papír. Cserébe nem kell sok mindenhez hozzáérni, mert azok mozgásra maguktól beindulnak és adagolnak (értsd: WC-öblítés, folyékony szappan adagolás, vízcsap, kéztörlő-adagoló és természtesen a kézfertőtlenítő). A nők számára elhelyeztek repi egészségügyi dolgokat is, hát nem kedves? A legjobb csak most jön: vannak brossúrák. A kedvencem: „Make The Connection – Developing Meaningful Relationships” Idézem az első oldalt: „A boldogság és a hosszú élet titka, hogy legyenek barátaink és munkatársaink. Ez időként nehéz lehet. Tanuljuk meg a legfontosabb lépéseket, hogy tartós és értékes kapcsolatokat alakítsunk ki.” A továbbiakban olvashatunk 2014-es statisztikákat és tippeket a családi étkezések fontosságáról és a barátainkkal való kapcsolattartásról (pl. „snail mail” azaz postai levelezés útján). Akkor ezek szt. én most ódivatú v. haladó szemléletű vagyok, hogy a blogolást választom a kapcsolattartás egyik módjának? (: