A nagy nap!

Nagy örömmel tudatom, hogy megkaptam életem 1. komoly munkáját!!! A Diageo felajánlott egy éves szerződést (2009. aug. 31-ig), a pozíció pedig DATA Processing Controller (mondjuk úgy: folyamat ellenőr). Az Assessment Centre alkalmával megírt tesztjeim 91, ill. 96%-osak lettek, a telefonos interjú során tesztelt orosz tudásomat pedig megfelelőre értékelték! Ez azért fontos, mert a csapat, amelybe kerültem olyan embert keresett, aki oroszul is el tudja látni a feladatokat az angol mellett!

Nagyon boldog vagyok, nagyjából 2 hónap álláskeresés után (ami részemről néhány cég – Nokia, Morgan Stanley – megcélzásából állt) végre meglett, amire annyira vágytam! Nem egy gyakornoki pozíció érettségizettnek járó minimálbérért (rosszabb esetben ingyen!), hanem egy teljes értékű komoly állás, egy jó hírnevű cégnél, ami kiváló lehetőség egy pályakezdő számára!

Aki nem ismeri a céget: a Diageo a világ vezető prémiumital gyártó és forgalmazó vállalata. Kiemelkedő minőségű termékei a rövidital, bor és sör kategóriák mindegyikében jelen vannak. Legismertebb márkái: Smirnoff, Johnnie Walker, Guinness, Baileys, J&B és Captain Morgan.

A Diageo globális vállalat, amely világszerte több mint 180 piacon forgalmazza a termékeit. A társaság részvényeit a Londoni és a New York-i Tőzsdén egyaránt jegyzik. Világszerte 80 országban több mint 20.000 alkalmazottat foglalkoztat. A Diageo 2001-ben Budapesten hozta létre üzleti szolgáltatási központját, mely ügyviteli és számviteli szolgáltatásokat nyújt több Diageo leányvállalat számára.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki az elmúlt hónapokban támogatott, jó tanácsokkal látott el és hitt bennem!

Makói Muzsika

Már jó pár éve megrendezésre kerül városomban a 3-4 programból álló rendezvénysorozat. Mint az elnevezésből is kiderül: zenés műsorokat állítanak össze, melyek közt ált. szerepel egy hangszeres produkció (pl. Besh o droM, Benkó Dixieland); opera-, operett- vagy musical –est és nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy olyan vendégművészeket hívjanak meg, akik Makóhoz kötődnek. Ilyen módon lépett fel már az 1. Makói Muzsika alkalmával Szentpéteri Csilla zongoraművésznő, tavaly Vajda Júlia és Cseh Antal operaénekesek, akik innen származnak, és itt szerezték a zenei alapokat.

Számomra ennek a rendezvények mindig a musical előadás a fénypontja! A Jézus Krisztus Szupersztár és az Evita ugyan nem tartoznak a kedvenceim közé (nekem az Elizabeth és a Valahol Európában a favoritok), de a tavalyi produkció, a Jekyll és Hyde valóban nagyszerű volt! Idén egy musical estet (Best of Broadway) tartottak, ahol mindenki meghallgathatta a számára legkedvesebb darabokat.

Minden szép és jó lett volna, két „apróságot” leszámítva. Az előadás eredetileg aug. 9-ére volt meghirdetve, és már csak 10 perc volt a kezdésig, amikor a sorban álló vendégeket elküldték, és a nézőtérről is kezdték felállítani a korábban érkezőket. Először nem értettük a dolgot, majd kiderült, hogy vmi eszement betelefonált, és bombariadót csinált!!! Ez persze nem a szervezők hibája, de azért kellemetlen volt. Végül jól alakult az este, a barátnőimmel az Ámor nevű kulthelyen múlattuk az időt. (:

Vasárnap sikerült megtartani az estet, amire nagyban beharangozták Feke Pál (képen) részvételét is! Ő viszont nem lépett színpadra, ami nagy csalódás volt számomra… ): Később kárpótolt Varga Lajos látványa, aki szintén a Társulat tagja, és a rockoperában Laborc szerepét alakítja. Nagyon kellemesen csalódtam, mivel élőben nagyon jól néz ki! A tévéadások alapján jóval alacsonyabbnak gondoltam, de egyáltalán nem az! Nagyon-nagyon jól mutat a színpadon, már alig várom, hogy ismét láthassam aug. 19-én a szegedi Szabadtérin Feke Pállal és Vadkerti Imrével együtt.

Színezd újra!

Tegnap sétálgatva egy plakátra lettem figyelmes, jobban mondva a hirdetett fesztivál résztvevőire: Morcheeba az élen! Aztán látom, hogy ez bizony a szülővárosom által rendezett idei SZIN (Szegedi Ifjúsági Napok) programja!

Nagyon örülök, hogy az elmúlt évekhez képest még SZINvonalasabb műsorral tudnak elrukkolni! Na de nézzük csak pontosan, miről, ill. kikről is van szó…

Semmi kétség, az 1. napon ott a helyem! Már kora este beveszem magam az MTv SZINpad elé, ahol a régóta tervezett Barabás Lőrinc Eklektric koncerttel indítok, amit a Zagar és az underground dívák követnek. A kettő közti szünetben átszaladok a JATE sátorba, hogy a Magna Cum Laude dallamaiba is belehallgassak. (; 23 órától robban a bomba: Morcheeba a SZINpadon! :D

A 2. nap is tartogat SZINes programokat: az MTv a Kowalsky meg a Vegát szervezte be, míg a Pepsi színpadon vmi orosz formáció is föllép, nagyon fantáziadús néven: Russkaja. :D És mindenképp el kell látogatnom a Red Lounge sátorba, ahol kecskeméti cimborám, Mr. Vasovszki küldi a funky house-t!

Nos, panaszra nincs ok, az idei fellépők SZINte egytől egyik kiváló választás! Én ott leszek, már csak az a kérdés, ki tart velem? (; (A kérdés nem költői, nyugodtan dobjon üzit, aki szívesen jönne velem!)

Értékelő Központ

Angolul Assessment Centre (továbbiakban: AC), melynek lényege a BCE Karrier Iroda kiadványa szerint, hogy „egy időben, egyszerre, több pályázó több szempontból történő vizsgálatára, megfigyelésére is van lehetőség. A különböző, változatos és egymásra épülő gyakorlatok szigorú időkorlátok között zajlanak, és arra is lehetőséget adnak, hogy ne csak önmagukban, egyenként vizsgálják a jelentkezőket, hanem egymással összevetve is értékeljék viselkedésüket, teljesítményüket.”

Azért írtam le mindezt, hogy saját tapasztalataimmal is kiegészítve megosszam veletek azt, amit az AC-ről tudni érdemes. Hiszen fontos lépést tettem a munkaerő piac meghódítása érdekében: egy komoly, multinacionális céghez akarok bekerülni!

Az AC félnapos elfoglaltságot jelentett, reggel 8-tól kb. 13 óráig tartott. A szüneteket leszámítva (amelyek során céges alkalmazottakkal ismerkedhettünk meg) minden angol nyelven zajlott. Először egy félórás céges prezentációt hallgattunk meg, ami érthetőbbé tette a vállalat felépítését és a jelenlegi üres pozíciókat is bemutatta. Én végig jegyzeteltem, bár ezt nem sokan tették. A végén fel lehetett tenni a kérdéseinket, amihez csak én voltam elég bátor, de sztem ez mindig előny, mivel látják, hogy figyel és érdeklődik az ember.

Majd következett a csoportos feladat, amit 4 másik jelentkezővel együtt kellett végigcsinálnom: két problémára kerestünk megoldást, amire 30 percünk volt. Mindenki nyitott volt, és jól beszélte az angolt, ezért hatékonyak voltunk. Én rögtön vállaltam a kezdeményező szerepét, összegeztem a szituációkat, amikben korábban aláhúztam a lényeget. Majd mikor az első fiú elkezdte mondani a véleményét, kimentem a táblához, hogy jegyzeteket készítsek. A többiek is díjazták az ötletet, így mindenkinek felírtam a nevét, és sorban a javaslatokat is. Átláthatóan jegyzeteltem, sok rövidítést használtam és szimbolikus jelzéseket (pl. kérdőjel, áthúzott nulla, nyilak, stb.), és a végén pirossal emeltem ki a lényeget. Majd a probléma megvitatása után felírtam a prezentációhoz szükséges konklúziókat, és én is adtam elő.

A hosszabb szünet után két interjú következett, az első a londoni iroda képviselőjével zajlott, ez volt a technikai interjú. Itt olyan kérdések is elhangoztak, hogy mi az option és a future contract, mi a különbség a Balance Sheet és a Profit/Loss Account közt. Majd következett az alkalmassági interjú, amely főleg a csapatszellem mérésére és a problémamegoldó képességre irányult. Kíváncsian vártam, ki fog kérdezni, erre kikaptam az egész részleg vezetőjét, aki már 20 éve dolgozik a cégnél, és mellesleg brit. (Megjegyezném, összesen 3 külföldi volt az AC-n, én meg 2-őt kikaptam!) Azzal indított, hogy hallotta, én voltam a csoportban a koordinátor és hamarosan az angolomat is megdicsérte. (;

És még vmi említésre méltó történt az AC végén: odajött hozzám az egyik középvezető, és megkérdezte, lenne-e még 5 percem a számára, arról beszélgettünk, hogyan éreztem magam a nap folyamán, melyik terület érdekelne a leginkább és ő mivel foglalkozik. Aztán azon kaptam magam, hogy én maradtam egyedül ott a jelentkezők közül! (: Ez azért jó, mert felkeltettem az érdeklődésüket, és szerettek volna még többet megtudni rólam. Ennyi volt az AC, izgatottan várom a fejleményeket, ezúttal jók a megérzéseim…

Koncertélmény

Voltam már néhány koncerten. Először a magyar zenekarokkal ismerkedtem meg élőben:

Kowalsky meg a Vega, Hooligans, Kispál és a Borz, Garde – Makói Haverock

Jamie Winchester és Hrutka Róbert - Szote

RéMEMBER – Süss fel nap! (most Morzsi 2)

The Moog – Kultiplex (már bezárták...)

Zagar – Corvin-tető (na ez még nyitva van!)

Pár éve láttam elérkezettnek az időt, és adottnak a lehetőséget, hogy végre egy igazi, nagy koncertre is elmenjek! Bár nem olcsó mulatság, de évente 2-3 alkalommal nem sajnálom rá a pénzt, hogy megnézzem egyik kedvencem élőben is.

Az első ilyen koncert Bryan Adams-é volt a Puskás Stadionban, ahova a bátyám és egy haverom kísért el. Minden megvolt, amit vártam az estétől: az őrületes reszelés, amikor Bryan belecsapott a hathúrosba a Summer of 69-nál, a hidegrázás és a könnybe lábadt szemek a Never Let Go-nál (The Guardian, avagy Hullámlovagok OST) és a félórás unplugged a másfél órás koncert után.

Majd idén tavasszal végre meghallgathattam a kedvencemet is a PECSA-ban, ami nem más, mint a Morcheeba! Mivel a barátaim többsége még azt sem tudja, honnan jöttek a Goldfrey fivérek és ki is Skye Edwards (bár az énekesnő kiválása után Jody Strenberg adta a hangját, most pedig a francia leányzó, Manda), ezért egyedül mentem el. (Sztem elég annyit írnom, hogy Rome Wasn’t Built In A Day, na ugye, hogy ismeritek?) Nem bántam meg, sőt, talán jobb is egyedül koncertre menni, mint olyasvkit magammal rángatnom, aki nem értékeli annyira ezt a zenét.

Július 15-én pedig a Syma csarnokban voltam Seal koncerten, ráadásul a színpad kiugró része előtt, így szinte elérhető közelségben volt a legendás zenész! Láttam a tetoválást a csuklóján, a másikon pedig egy kis bőr karkötőt viselt kereszttel, a nyakában egy aranylánc, rajta négy medállal, valszeg a szeretteit ábrázoló portrékkal. Ez a koncert is hatalmas élmény volt! (:
A képet én csináltam, egész jó lenne, csak Seal bemozdult! :D

Popdarálok

Az egyik kereskedelmi tévécsatornán fut a bukott amerikai Singing Bee mintájára létrehozott zenei műsor, melynek a lényege, hogy a magyar dalszövegeket pontosan ki kell egészíteni. Igazából még egyetlen adást sem láttam, de múltkor feljött a szó a műsorvezetőről, aki még Pókerarc Balázsnál is jobban osztja a játékosokat. (:

Elég hamar összeállt a képlet: pontos szövegismeret + jó énekhang + színpadi szereplés + hatalmas pénznyeremény = ezt nekem találták ki! Hiszen naponta több órát csak zenehallgatással töltök, több ezer számot fújok kívülről, ráadásul tudok és merek is énekelni.

Ezért pár hete jelentkeztem játékosnak a műsor honlapján, és múlt héten jött egy sms, hogy hamarosan válogatás. Azóta már sikerült beszélnem egy sráccal, aki szerepelt a Popdarálóban, és tőle tudom, hogy a casting-ot követő hetekben (2-6 hét akár) lesz maga a felvétel, ill. előre le van beszélve, kit mikor választ ki a műsorvezető. Nekem az a lényeg, hogy kapjak egy esélyt, a többit már megoldom. (;

Otthon persze körberöhögtek, hogy én ebből akarok meggazdagodni, de miért is ne? Persze közben az álláskeresés is folyamatban van, igyekszek arra koncentrálni, de emellett már elkezdtem a magyar dalszövegek áténeklését, még csak a Baby Sisters-nél tartok…

Elég nagy szenvedés magyar dalokat énekelni órákon keresztül… az Apostol nem igazán az én stílusom, Baby Gaby-t és Kefírt meg azonnal elkapcsolom, ha megszólal a rádióban, de hát most muszáj ezekkel is „megbarátkoznom”. A mai napon egy-két Ágnes Vanilla és Ákos szám jelentett felüdülést. Sokat adnék érte, ha a Petőfi Rádió és a VH1 zenei repertoárjából válogatnák a számokat, de ez nem kívánságműsor. (:

Magányos sziget

Ma kimentem néhány órára a Margitszigetre, részben azért, hogy meneküljek a hőség, a tömeg és a főváros fülledtsége elől, részben pedig a szomszédi iszonytól… Kicsit ki kellett engednem a feszültséget.

Megkerestem azt a padot, amin Oskarral üldögéltünk, akkor esett az eső, de a fa sűrű lombja felfogta a tavaszi eső hűs csöppjeit… Most ragyogott a nap, és egyedül voltam, amire már szükségem volt, átgondolni az elkövetkező hetek forgatókönyvét.

A munkára gondoltam, és arra, milyen utat járjak, alaposan figyelembe vettem a sors iránymutatásait is… Elolvastam egy cikket a Nők Lapja Évszakok őszi számából, most került a kezembe, aktualitását mindig az olvasó gondolatai jelentik, nem a kiadás ideje. (:

Közben kiderült, hogy az egyik multi nem vett fel, ami nem csoda, hisz meglebegtettem, hogy az elkövetkező időszakban ki akarok menni külföldre, rövidebb időre. Pár órára rá már egy állásinterjút beszéltem le, így megy ez… fel vannak pörögve az események.

A karriertervezésen kívül más gondolatok is kavarogtak a fejemben… a napokban megfogalmazott ötös fontossági lista.

1. Gyerek – úgy érzem, ha nem lenne gyerekem, akkor életem fő értelme nem valósulna meg!

2. Társ – lehet egy családtag, barát, kedvenc, de alapvetően egy erős férfira gondolok, még mindig keresem őt… vajon mikor találunk rá egymásra?

3. Megbecsülés – emberként, anyaként, családtagként, barátként, munkatársként, minden értelemben véve, mindig erre törekszek!

4. Zene – ez már adott, és nem veheti el tőlem senki azt a több ezer dallamot, amit a lelkemben szólaltatok meg! (:

5. Víz – mint élettér, ahol úszhatok; ami felfrissít és megtisztít, és ami oltja a szomjam.

Ezeken törtem a fejem, javasolom Nektek is, hogy időnként szánjatok időt magatokra, rendezni kicsit az értékeket, utat keresni.