Ahhoz képest, hogy elsősorban tanulni jöttem ki, még csak egyszer írtam az oktatásról, amit most bepótolok Most azért is aktuális, mert a rövidebb részképzésre érkezett hallgatók hazautazása után megváltoztak az óráim.
Beszédgyakorlat a hét két napján van, és úgy alakult, hogy Bélával ketten képezünk egy csoportot! Ez nagyon jó, hiszen végig mi beszélünk, nagyon rugalmasan tudunk dolgozni, de másrészről fárasztó is; a héten először éreztem magam az órák után szellemileg kimerültnek, de ez jó jel. (;
Szerdánként továbbra is kedvenc tanárommal, Olga Nyikolájevna Kazanszkájával tanulhatunk, aki a nyelvtant veszi át velünk. Nemrég íratott velünk egy nyelvtani tesztet, az enyém 97%-osra sikerült, de igazából könnyebb volt, mint a Rigó középfokú nyelvtani tesztje, és az alapvető igevonzatok, az igeszemlélet megválasztása, a ragozás már rég nem okoz gondot. Felajánlotta nekünk, hogy mi válasszuk ki azokat az anyagokat, amiket szeretnénk átvenni vele. Béla átengedte a döntést nekem, így kérésemre a függő beszéddel, a passzív szerkezettel, a melléknévi igenevekkel és a számnevekkel fogunk foglalkozni.
Péntekenként Tatjana Jevgenyina Prohorova van velünk, vele cikkeket, olvasmányokat veszünk. Végig beszélgetünk a tanárnővel, bár főleg én, mert Béla inkább hallgatni szeret, ellenben nekem mindenről van véleményem, és igyekszem kihasználni a lehetőséget, hogy tanárral beszélhetek. Kérdezte, milyen témákkal foglalkoznánk szívesen, én szeretnék az orosz politikai rendszerről is többet megtudni, ill. abban kértem a segítségét, hogy nekem a főiskolán van egy tárgyam (Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód), amiből házi dolgozatot kell írnom, és még otthon megbeszéltem a tanárnővel, ha találok jó témát itt, akkor arról írok. Oroszországban különösen aktuális a „profasizmus” (neonácizmus), gyakran vannak botrányok abból, hogy orosz fiatalok megvernek fekete diákokat, és ez olyan komoly, hogy Hitler születésnapját megelőző és követő napokban szüneteltetik a feketéknek az oktatást, hogy ne kelljen elhagyniuk a „biztonságos” kollégiumot. Valószínűleg erről fogok írni.
Az üzleti nyelvet egy nemzetközi csoportban tanulom, három lengyel lánnyal, egy török fiúval és Bélával. Nagyon érdekesek az órák, hisz külföldi diákokkal vagyok együtt, többféle véleményt és kiejtést hallhatok. A tanárunk, Irina Viktorovna Surupova hetente két alkalommal tanítja nekünk a szaknyelvet. Tankönyvből vesszük át a témákat, szakkifejezéseket, mindig olvassunk üzleti párbeszédet, ami alapján aztán mi is szerkesztünk hasonlót. Múltkor már üzleti levelet is írtunk, szóval nagyon hasznos dolgokat tanulunk, és bármilyen kérdésünk van, a tanárnő nagyon készségesen válaszol.
Most már gyorsabban fejlődök, tetszenek az óráim, nagyon jók tanáraim, akik azt „állítják”, hogy jól beszélek. Kriszti és Ányja is ezt mondta, és megjegyezték, hogy egyáltalán nem erős az akcentusom, és inkább érdekes, már csak azért is, mert nem hasonlít arra, ahogy általában a magyarok beszélnek. (: Mondhatni elégedett vagyok azzal a szinttel, amit ennyi idő alatt elértem, de nem teljesen; az ember sosem lehet az, ha a tudásáról van szó. (;
Beszédgyakorlat a hét két napján van, és úgy alakult, hogy Bélával ketten képezünk egy csoportot! Ez nagyon jó, hiszen végig mi beszélünk, nagyon rugalmasan tudunk dolgozni, de másrészről fárasztó is; a héten először éreztem magam az órák után szellemileg kimerültnek, de ez jó jel. (;
Szerdánként továbbra is kedvenc tanárommal, Olga Nyikolájevna Kazanszkájával tanulhatunk, aki a nyelvtant veszi át velünk. Nemrég íratott velünk egy nyelvtani tesztet, az enyém 97%-osra sikerült, de igazából könnyebb volt, mint a Rigó középfokú nyelvtani tesztje, és az alapvető igevonzatok, az igeszemlélet megválasztása, a ragozás már rég nem okoz gondot. Felajánlotta nekünk, hogy mi válasszuk ki azokat az anyagokat, amiket szeretnénk átvenni vele. Béla átengedte a döntést nekem, így kérésemre a függő beszéddel, a passzív szerkezettel, a melléknévi igenevekkel és a számnevekkel fogunk foglalkozni.
Péntekenként Tatjana Jevgenyina Prohorova van velünk, vele cikkeket, olvasmányokat veszünk. Végig beszélgetünk a tanárnővel, bár főleg én, mert Béla inkább hallgatni szeret, ellenben nekem mindenről van véleményem, és igyekszem kihasználni a lehetőséget, hogy tanárral beszélhetek. Kérdezte, milyen témákkal foglalkoznánk szívesen, én szeretnék az orosz politikai rendszerről is többet megtudni, ill. abban kértem a segítségét, hogy nekem a főiskolán van egy tárgyam (Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód), amiből házi dolgozatot kell írnom, és még otthon megbeszéltem a tanárnővel, ha találok jó témát itt, akkor arról írok. Oroszországban különösen aktuális a „profasizmus” (neonácizmus), gyakran vannak botrányok abból, hogy orosz fiatalok megvernek fekete diákokat, és ez olyan komoly, hogy Hitler születésnapját megelőző és követő napokban szüneteltetik a feketéknek az oktatást, hogy ne kelljen elhagyniuk a „biztonságos” kollégiumot. Valószínűleg erről fogok írni.
Az üzleti nyelvet egy nemzetközi csoportban tanulom, három lengyel lánnyal, egy török fiúval és Bélával. Nagyon érdekesek az órák, hisz külföldi diákokkal vagyok együtt, többféle véleményt és kiejtést hallhatok. A tanárunk, Irina Viktorovna Surupova hetente két alkalommal tanítja nekünk a szaknyelvet. Tankönyvből vesszük át a témákat, szakkifejezéseket, mindig olvassunk üzleti párbeszédet, ami alapján aztán mi is szerkesztünk hasonlót. Múltkor már üzleti levelet is írtunk, szóval nagyon hasznos dolgokat tanulunk, és bármilyen kérdésünk van, a tanárnő nagyon készségesen válaszol.
Most már gyorsabban fejlődök, tetszenek az óráim, nagyon jók tanáraim, akik azt „állítják”, hogy jól beszélek. Kriszti és Ányja is ezt mondta, és megjegyezték, hogy egyáltalán nem erős az akcentusom, és inkább érdekes, már csak azért is, mert nem hasonlít arra, ahogy általában a magyarok beszélnek. (: Mondhatni elégedett vagyok azzal a szinttel, amit ennyi idő alatt elértem, de nem teljesen; az ember sosem lehet az, ha a tudásáról van szó. (;
